A hatékony tanulás művészete: hogyan működik az agy?

Életed során biztosan rengeteg mindent megtanultál szüleidtől, tanáraidtól, barátaidtól, de hadd kérjek valamit. Áss kicsit mélyebbre, és frissítsd fel emlékeidet: tanított-e neked bárki olyant, hogyan kell hatékonyan tanulni?

Születésedtől fogva egy információ porszívó vagy. Agyad hihetetlen mennyiségű adatot gyűjt be és dolgoz fel anélkül, hogy tudatában lennél ennek.

Egészen az első osztályig, ahol aztán kezelésbe vesznek tanáraid. Betűk tanulása, szorzótábla, német szavak… rémlik még valami? Emlékszel hogyan tanultad meg őket?

Elmondom én mire emlékszem: rengeteg ismétlés. Tömérdek házifeladat, tengernyi „a” betű a füzetbe, szorzótábla magolás.

Vers tanulás? Mondd el 30-szor anyukádnak sorról sorra. Történelem? Évszámok magolássa ezerrel. Fizika? Definíciók és képletek bevágása. De valóban ez a megfelelő módszer? Amíg kicsik voltunk nem valószínű, hogy felmerült ez a kérdés.

Eljön az egyetem, a tanárok leadják az anyagot, te pedig azt csinálod, amihez értesz: leülsz, és megpróbálod bemagolni. Pechedre viszont annyi az anyag, hogy még a háromszori ismétlést is lehetetlennek érzed.

Itt az ideje, hogy megtanuld amit senki nem tanított meg neked az évek során: hogyan érdemes tanulni?

Hogyan működik az agy?

Ha tudod, hogy egy definíció megtanulása rendkívül fontos, vajon miért nem elég csupán egyszer elolvasni? Mitől függ, hogy egy új információ megragad-e az elmédben, vagy másnapra köddé foszlik?

Az agyad nem úgy működik, mint egy számítógép memóriája, és ennek elsődleges oka, hogy felfoghatatlan mennyiségű adatot dolgoz fel. Emiatt az evolúció szabályokat épített bele, melyek meghatározzák, mely adatokat tudja rögzíteni.

Miért nem fog az agyam: adatok befogadása

Az agyad alapból rengeteg információt kizár. Például amikor felhúzod a zoknit, néhány másodpercig érzed, hogy a lábadon van, azonban később ennek konkrétan nem leszel már tudatában, mivel agyad blokkolja ezt az érzést. Ha koncentrálni kezdesz, újra érzed, hogy rajtad van a zokni.

Ugyanez a helyzet az olvasással is. Előfordult már veled, hogy elolvastál fél oldalt anélkül, hogy a leghalványabb fogalmad lett volna, miről is szólt? Az agyad ugyanazt csinálja, mint a zokninál: mivel nem érdekel a téma, felesleges információnak véli, és nem rögzít belőle semmit. Te ebből annyit veszel észre, hogy "nem fog az agyam". Itt az ideje meghackelni!

1. Összpontosíts: Az agyad 25 percnél tovább nem tud hatékonyan figyelni egy megadott dologra, ezért tarts utána 5 perc szünetet. Feküdj le az ágyra, hunyd be a szemed, és lazulj el. Ez segíteni fog újabb 25 percig összpontosítnai.
2. Adj célt az olvasásnak: Ha túl monoton az olvasás, ragadj meg egy kiemelőt, és húzd ki egyből a lényeget. Az is jó megoldás, ha külön papírra írod ki a fontos dolgokat, vagy ha egyből memória kártyákat gyártasz, amiből később tanulhatsz. A lényeg, hogy ne azért olvass, hogy el legyen olvasva, hanem azért, hogy kigyűjtsd a lényeges információt.
3. Ne olvass: Ha nem megy az olvasás, ne olvass. Mond fel az anyagot diktafonra, és hallgasd vissza onnan. Én akárhogy próbálkoztam, nem tudtam megtanulni az analízis a jegyzeteimből, ezért rákerestem YouTube-on néhány oktató videóra, és azokat néztem meg. Az eredmény: 90%-os vizsga.

Információ kiértékelése

Miután a fontos információ sikeresen átverekedte magát a figyelem szűrőkön, eljut a rövidtávú memóriába, ahol az agyad tanulásért felelős része veszi kezelésbe. Minden alkalommal három kérdést tesz fel:

1. Ez egy rendkívüli, nagy érzelmi lökettel járó információ? Sokkal hajlamosabbak vagyunk a sokkoló és erős érzelmeket kiváltó információk megjegyzésére. Ez egy túlélési ösztön. Ha nagy fájdalom, szomorúság, boldogság vagy élvezet társul egy új információhoz, az agy szinte azonnal tárolja a hosszútávú memóriába. „Egy macska, ha ráül a forró kályhalapra, többet nem fog forró kályhalapra ülni. De hidegre sem.”
2. Kapcsolódik egy, már hosszútávú memóriában lévő emlékekhez?
   Ha Veszprémi vagy, és a kedvenc pizzériádban bevezetnek egy Veszprém pizza nevű újdonságot, másnap is emlékezni fogsz a nevére. A szomszéd étteremben a Trützeni szelet kerül fel az étlapra. Mire visszaérsz a koliba, nem fogod tudni elmondani szobatársadnak mi volt a neve, mert Trützenről még sosem hallottál, és agyad nem tudta mihez hozzákötni az információt.
3. Gyakran találkozol az információval? Ha minden nap elmész az étterem előtt, és látod kiírva a Trützeni szeletet, egy idő után megragad a fejedben. Tudtad, hogy az alvás is segíti a tanulás ezen formáját? Az agyad ilyenkor átválogatja az adott napon szerzett információkat, amivel pedig foglalkozik, az felfrissül és hosszabb ideig megmarad az emlékezetedben.

Ha egy információ a fenti feltételek valamelyikének eleget tesz, nagy valószínűséggel rögzítésre kerül a szürke állományodba, és részévé válik a hosszútávú memóriádnak.

Fontos! Attól, hogy egy információ bekerült a hosszútávú memóriádba, még nem marad ott örökké. Új emlékek és élmények felülírják idővel a régieket, hacsak nem eleveníted fel őket rendszeresen.

A folytatásban bemutatok 5 technikát , amivel fokozható a hatékony tanulás, majd megmutatom hogyan lehet kifejezetten matekra készülni .

Ha szívesen olvasnál még többet ilyen dolgokról, vess egy pillantást a könyvünkre: